-->
Még egy pár pillanatot vetettem a szobámra majd át ballagtam Bobhoz. Tetszett a helység, viszont az enyémet szebbnek találtam.
- Milyen? - kérdezte.
- Hát, szuper! - mondtam és kiszaladtam.
Leültem a nappaliba és bekapcsoltam a tv-t. Mivel nem nagyon ment benne semmi érdekes. Így hát kimentem a medencéhez, megnéztem hogy meleg-e és minő meglepetés az volt. Felszaladtam a szobámba és felvettem a bikinit amit a gardróbba találtam. Eléggé kihívónak találtam, de végül, csak felhúztam. Kiszaladtam a medence mellett levő napágyhoz és azon napoztam a nap már égetett ezért a vízbe ugrottam. Pár percig abban úsztam, majd meghallottam valakit...
- Elnézést, de a rózsabokrot is úgy csináljam mint a többit... - sétált elő a bokrok közül, viszont nem mondta tovább mert észrevette, hogy én vagyok az és nem a nénikém, valószínűleg ő volt a kertész. Eléggé jól nézett ki, nem tagadom.
- Jaj bocsánat nem akartam zavarni.
- Semmi baj - jöttem ki a vízből - a nevem Sophia! - nyújtottam kezet.
- Örülök, Calem... - mosolygott, majd végig mért engem a kihívó bikinimbe.
- Biztos rengeteg dolga van, ezért inkább nem is zavarok - mondta és készült elmenni.
- Ha a nénikém keresi elment a városba nemsokára érkezik vissza. - világosítottam fel.
- Köszönöm... - sétált el.
Ez aztán fura volt, most éppen nem egy nagyon csinos kertésszel találkoztam? Talán életemben először tetszett meg ügy valaki akit most láttam először...
Nem baj talán ez jelenti a változást...
- Csak azt szeretném kérdezni, hogy nincs kedve velem eljönni valahova ma este? - kérdezte.
Hirtelen nem jutottam szóhoz foglmam se volt, hogy mit mondjak vagy hogy mit tegyek, de azért volt bennem valami félsz is, hogy esetleg mi lenne, ha...
- Hát.. - dadogtam.
- Hagyjuk, butaságot kérdeztem - mondta és elsétált.
Leültem a napágyra és vártam, hogy a nap ismét süssön mint egy tyúkot.
De hát mit tehettem volna... Mondtam volna, hogy igen pedig alig ismerem, majd ha jobban megismerem. - gondoltam.
- Szia kincsem, hogy vagy? - jött ki Tess néni a bokrok közül.
- Szia nénikém - öleltem meg. - kétségbe vagyok esve. - mondtam neki.
- Mi történt? - kérdezte.
- Hát az úgy volt, hogy ez a kertész fiú megkérdezte hogy elmennék-e valahova az este, vele
- Ahaaa... - mondta
- Szerinted mit tegyek? Fogalmam sincs.
- Hagyad szerintem az ilyen fiúk csak az ilyen szépségeket viszik el valahova, mint te. Ne foglalkozz vele.
Bólintottam.
Rendben, akkor figyelmen kivűl hagyom... - jelentettem ki magamnak.
(...)
- Egész nap engem figyel, ez szinte idegesít! - mondta most már Bobnak.
- Ne foglalkozz vele! Gyere inkább velem a városba vásárolni! Na, jösz ugye?
- Igen.. csak mennyünk már!!
Sophia bikinije:
Calem:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése